Ügyvédi hírek


« vissza a hírekhez


Tájékoztató az ingatlan vagyonszerzési illetékszabályok közelmúltbeli változásairól


Talán már közismert tény a lakáskeresők számára, hogy lakás (lakóház) tulajdonjogának visszterhes megszerzése után a fizetendő vagyonszerzési illeték általános mértéke a forgalmi érték 4%-a.

Talán az is ismert emellett, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) bizonyos esetekben (pl. a 35 év alatti első lakásszerzők, lakást cserélők illetve a lakásukat egy éven belül eladók és másik lakást vásárlók számára, a 30 M Ft-ot meg nem haladó értékű, új építésű lakást vásárlók részére, stb.), különféle illetékkedvezményeket, mentességeket biztosít.

Mivel az elmúlt években a kedvezmények körének kiterjesztése volt tapasztalható, jelen cikkben megkíséreljük összefoglalni a véleményünk szerint legfontosabb változásokat ezen a téren.

 
2013. január 1-től lépett hatályba az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontja, mely kimondja, hogy illetékmentes a vagyonszerzés lakáscsere és lakásvásárlás esetén abban az esetben, ha a magánszemély a vásárlást megelőző vagy azt követő 1éven belül másik lakástulajdonát eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értékénél kisebb (a korábbi szabályozás szerint az elcserélt/eladott és a megszerzett lakás értéke közötti különbözet után akkor is meg kellett fizetni az illetéket, ha a megszerzett lakás értéke alacsonyabb volt az elcserélt/eladott lakás értékénél).

További – talán kevésbé ismert – változás 2013. január 1-től az első lakásszerzők illetékkedvezményének kiszélesítése. Az Itv. 26. § (6) bekezdése szerint ezen időponttól, a 35 év alatti első lakásszerző vagyonszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő illetékkedvezményre jogosult, ha a megszerzett lakástulajdon teljes forgalmi értéke a 15 M Ft-ot nem haladja meg. A (köztudatban még élő) korábbi szabályozás csak 8 M Ft-os értékhatárig, és legfeljebb 40.000,- Ft összegű illetékkedvezményt biztosított, ami a mai lakásviszonyok között már kissé anakronisztikusan hatott.

2014. január 1-től hatályos az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja, mely alapján nem csupán az egyenes ági rokon, hanem a házastárs által megszerzett ajándék, valamint ugyanezen bekezdés v) pontja szerint a házassági vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is illetékmentessé vált. Sőt az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontja szerint az egyenes ági rokonok, illetve házastársak egymás közötti vagyonátruházásából bármely jogcímen származó vagyonszerzés illetékmentes (beleértve a házassági vagyonközösség megszüntetését is). Korábban csupán az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás (illetve bizonyos értékhatárig az öröklés) volt illetékmentes.

A fentieken kívül, az elmúlt néhány évben természetesen sok más változás is történt a vagyonszerzési illetékek kapcsán, de talán az említett módosulások a legfontosabbak, és ezek érinthetik a lakáskeresők szélesebb rétegeit.

Portálunk jogi tanácsadója:
dr. Tekler Norbert ügyvéd


« vissza a hírekhez

Á.SZ.F.   •   ADATVÉDELEM   •   HITEL, LÍZING FINANSZÍROZÁS   •   ÉRTÉKBECSLÉS   •   BIZTOSÍTÁS   •   ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY   •   ÜGYVÉDI SZOLGÁLTATÁS
Copyright © 2010-2018 Minden jog fenntartva.   •   hasznos linkek   •   Első Ingatlan Centrum